Zita napi kvíz - április 27-én
Kedves Barátom!
Üdvözöllek a KvízKing kvíznaptár műveltségi tesztje oldalán!
Ma április (Szent György hava, Tavaszhó, Szelek hava) 27. napja van, Anasztáz, Árisz, Arisztid, Mariann, Marianna, Péter, Pető, Petúnia, Pintyőke, Poppea, Tas, Tullia, Zazi, Zita, Zizi és Zoárd napja. Boldog névnapot az ünnepelteknek!
Az emberiség 365-öd része ma ünnepli a születésnapját, nekik boldog szülinapot kívánok! 🙂
Nem feledkezhetünk meg arról, sem, hogy közeledik május első keddje, az asztma világnapja, és május első vasárnapja,az anyák napja.
És e nap sem telhet el anélkül, hogy ne ajánlanék Neked, kedves Barátom egy jó kis műveltségi kvízt! Remélem, sikeresen válaszolsz a kérdéseimre, és ha kedved van, keress további kvízeket nálam.
Ha hibátlanul kitöltöd a mai általános műveltségi tesztet, egy virtuális királyi koronát kapsz tőlem, Te pedig a jól elvégzett munka örömével oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel a sikered hírét!
Jó gyakorlást és kellemes időtöltést kívánok a Zita napi kvíz kitöltésével!
Üdvözlettel:
Snickey, a Kvízmester
#kviz #kvíz #quiz #jatek #kvizking #naptar #kviznaptar
Akkor vágjunk bele!
Oszd meg az eredményedet!
Kvíznaptár - április 27.
A KvízKing kultúrmelléklete:
I. Zene:
II.
Vers:
Mikszáth Kálmán: Egy magyaroktól elválhatatlan szív
méltányos kitörése 1860-ban
Boldog Isten, boldogtalan való!
Mire ébred a szegény halandó?
Nehéz idők, napok jönnek elő,
Hisz a világ lábbal áll fölfelé.
A fáradságért mi a jutalom?
Háládatlanság, durva bántalom.
Még ez hagyján, de azt is fecsegik:
„Ki nem vetett, ne arasson itt!”
Vad oktalanság barbár bélyege,
Ez a vétek legiszonyúbb neme,
Kizárni minket, ama nemzetet,
Mely, amidőn a többi csak nevetett,
Mi érkezénk e durva nép közé,
S a míveltséget öntöttük belé,
És megelégeltük a csekély adót,
Mit bölcs eszűnk bölcsen reájuk rótt.
Sör, virsli, s hogyha volt egyéb,
Nem bántottuk, nekünk ez is elég.
S ők panaszlák, hogy raboljuk őket,
Szájoktól vesszük el az odavitt étket.
És az ingyen-szállás, a vendégszeretet,
Amire a magyar hivatkozni szeret,
Mind kárba ment, s a fizetés érte:
Nekik kell mozdulni házaikból félre.
Hisz ez sértés, rendbontó zavar!
Mit is akarhat e bolond magyar?
Az égre, nem, ez ekként nem lehet!
Mi az ésszel vívtuk ki e helyet,
Igazságot tevénk mindenkinek –
S hogy nem egyenlőn, róla ki tehet?
Az igazság csak gyenge kis virág,
Lehajlik az, ha süt rá napvilág.
A pénz a fő, mindennek lelke ez,
Mit csak az ész s a tudomány szerez.
Mert hiába, ki eszével nem él,
Legjobb annak a koporsófedél.
Ámde a magyarnak ez sincsen kedvére,
Látszik, hogy míveltség nincs öltve beléje.
Ami ezt ellenzi, valamit emleget,
Elkopott egy eszme, a neve: Becsület.
S elénk áll a tömeg, durván fülembe zúg:
„Eltakarodjatok, erre vagyon az út!”
Egész álarcosbál körültem a világ,
Szemem torzképeket, csak rémarcokat lát.
Ott is egy sarkantyú, mire volna másra,
Mint szörnyű eszköznek öles gyilkolásra –
Egy átkozott kölyök úgy rúgott meg vele,
Hogy arra gondoltam: szörnyet halok bele.
A kormány se gondol, meg kéne tiltani,
Vagy adót fizessen, ki gúny akar lenni.
Ez így rendjén volna, jaj, de mind hiába:
Terveim gyökerét lomha féreg rágja,
Egy őrült agy szülte borzasztó koholmány.
A nép úgy nevezi: „megnyirbált alkotmány.”
Vagy ha rá gondolok, fejemben egyszerre
Megáll a gondolat: „oh, csak ez ne lenne!”
Oda reményeim, tervem sírba szállva,
Belebújt a világ magyar atillába.
Igaz, hívő arcot alig látni nálunk,
Míveltség harcosi, örvény szélén állunk.
Oda a virsli és minden, ami jó,
Hej, keserves nekünk a Constitutio!
III.
Idézet:
Egy kihagyhatatlan Coelho:
Azokat keresd, akik egyetlen fontos ajtót igyekeznek kinyitni: a szívedét. Akik soha nem rontanának be a lelkedbe a beleegyezésed nélkül. Akik soha nem használnák arra ezt az ajtót, hogy halálos nyilat lőjenek be rajta.
Egy játékos palindrom: