Magyarország folyói – 3.


Spread the love

Kedves Barátom!

Üdvözöllek a KvízKing Kvízkosár Magyarország folyói – 3. című műveltségi tesztje oldalán!

Tudod, hol folynak Magyarország legjelentősebb folyóvizei? A játékban a magyarországi folyók partján, vagy azok közélében épült települést kell kiválasztanod.

Üdvözlettel:

Snickey, a Kvízmester

kvíz king

És most kezdjük a játékot! Melyik település büszkesége ez a folyó?

Melyik településen (vagy a közelében) folyik a Zagyva?

KvízKing Zagyva
Forrás: Google Maps

Melyik településen (vagy a közelében) folyik a Hernád?

KvízKing Hernád
Forrás: Google Maps

Melyik településen (vagy a közelében) folyik az Ipoly?

KvízKing Ipoly
Forrás: Google Maps

Melyik településen (vagy a közelében) folyik a Kapos?

KvízKing Kapos
Forrás: Google Maps

Melyik településen (vagy a közelében) folyik a Duna?

KvízKing Duna
Forrás: Google Maps

Melyik településen (vagy a közelében) folyik a Zala?

KvízKing Zala
Forrás: Google Maps

Melyik településen (vagy a közelében) folyik a Sió-csatorna?

KvízKing Sió-csatorna
Forrás: Google Maps

Melyik településen (vagy a közelében) folyik a Kraszna?

KvízKing Kraszna
Forrás: Google Maps

Melyik településen (vagy a közelében) folyik a Rába?

KvízKing Rába
Forrás: Google Maps

Melyik településen (vagy a közelében) folyik a Tisza?

KvízKing Tisza
Forrás: Google Maps

Feliratkozom a KvízKing hírlevelére!

Vissza a Kvíznaptárra!

Vissza a Kvízkosárhoz!

Vissza a Kezdőlapra!

(Magyarország folyói – 3.)

Néhány adat Magyarország vízrajzából:

Magyarországon 9800 vízfolyás szerepel a vízügyi nyilvántartásban, amelyek közül csak 1031 vízfolyás vízgyűjtő területe haladja meg a 10 négyzetkilométert, melyek együttes hossza 18 800 kilométer. Az összes vízfolyás együttes hossza Magyarországon 52 355 kilométer. Vízrajzilag Magyarország területe két részre osztható, a Duna és a Tisza vízgyűjtőjére.

A folyók jelenlegi hálózata a földtörténeti harmadidőszak végén, a negyedidőszak elején alakult ki, amikor a Pannon-tenger a Vaskapu-szoroson át visszahúzódott a medencéből.

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyója a Volga után; magyar szakasza 417 km hosszú, ebből 140 km a magyar-szlovák határ egy szakaszát alkotja, Oroszvár és az Ipoly torkolata között.

A folyamot már a 19. században szabályozták. Magyar szakaszán végig hajózható, a két méteres hajózó vízmélységet általában sikerül biztosítani. A bős-nagymarosi vízlépcső részleges megvalósítása a Duna kisalföldi szakaszán sok szempontból új helyzetet teremtett.

A folyó jobb oldali mellékfolyói Magyarországon nem hoznak jelentős víztömeget. A legnagyobbak a Lajta, a Rábca, Rába (aminek a teljes hossza: 322 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 211.3 km), Marcal és a Sió-csatorna (aminek a teljes hossza 120.8 km) ami a Balatonból eredő vizeket veszi föl, illetve a Siót táplálja a Kapos, valamint a Sárvíz.

A legjelentősebb jobb oldali mellékfolyója a Dunának a térségben a Dráva, (teljes hossza: 749 km) amely egy hosszabb szakaszon egyben magyar-horvát határfolyó is, de a Dráva már a magyar határon túl csatlakozik a Dunához.

A Duna bal parti mellékfolyója: az Ipoly, jelenlegi teljes hossza: 212,4 km, magyarországi (pontosabban a magyar–szlovák határon folyó) szakaszának hossza 143 km.

Tisza

Magyarország második legfontosabb folyója, egyben a Duna leghosszabb mellékfolyója a Tisza. A Kárpát-medence keleti felére kiterjedő vízgyűjtő területéből 45.000 km² van hazánk területén. A 19. századi szabályozás előtt teljes hossza 1.419 km volt, ebből 955 km az ország mai határain belül. A szabályozás ezeket az adatokat 977, illetve 597 km-re csökkentette.

A Tisza jobb oldali mellékfolyói közül jelentős a Bodrog (teljes hossza 65 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 51,1 km), amelynek a torkolata Tokaj közelében az idők folyamán gyakran változtatta helyét. Erről tanúskodnak a közeli holtágak, árterek.

A következő nagyobb jobb oldali mellékfolyó a Sajó (teljes hossza 230 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 125.1 km), amely felveszi a Bódva és a Hernád (teljes hossza: 286 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 118,5 km) vizét is.

Tiszafüred alatt folyik a Tiszába az Eger-patak, Szolnoknál pedig a Zagyva (teljes hossza 180 km), amely addigra már begyűjtötte a Galga és a Tápió vizeit.

Ettől délre már nincs jelentős jobb oldali mellékvize a Tiszának; a Duna–Tisza köze viszonylag száraz hátságáról csak száraz völgyek (aszók) vezetnek a Tiszába.

A Tisza bal oldali mellékfolyói közül hazánk területén az első két jelentősebb a Szamos (hossza Déstől 250 km, ebből magyarországi szakaszának hossza 51,5 km) és a Kraszna (teljes hossza 193 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 46 km).

A következő jelentős folyó a Körös – amit Hármas-Körösnek is neveznek, mivel már magába fogadta a Fehér-Körös (teljes hossza 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 km), a Fekete-Körös (teljes hossza 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km) és a Sebes-Körös (teljes hossza 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km), valamint a Berettyó (hossza 167 km) és a Hortobágy folyó vizeit. A 19. század nagy szabályozásai előtt ez az egész vidék egy végtelen tőzegláp volt, ma öntözőcsatornák szabdalják a tájat.

Az utolsó és egyben legnagyobb mellékfolyója a Tiszának Magyarországon a Maros, teljes hossza: 749 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 49,5 km).

Forrás: Wikipédia. A forrás szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van.

(Magyarország folyói – 3.)