Kvíznaptár – március 7.

Spread the love

Tamás napi kvíz – március 7-én

Kedves Barátom!

Üdvözöllek a KvízKing kvíznaptár műveltségi tesztje oldalán!

Ma március (Böjtmás hava, Tavaszelő, Kikelet hava) 7. napja van, Pál, Perpétua, Rupert, Tamás, Tomaj és Ubul napja. Boldog névnapot az ünnepelteknek!

Az emberiség 365-öd része ma ünnepli a születésnapját, nekik boldog szülinapot kívánok! 🙂

És e nap sem telhet el anélkül, hogy ne ajánlanék Neked, kedves Barátom egy jó kis műveltségi kvízt! Remélem, sikeresen válaszolsz a kérdéseimre, és ha kedved van, keress további kvízeket nálam.

Ha hibátlanul kitöltöd a mai általános műveltségi tesztet, egy virtuális királyi koronát kapsz tőlem, Te pedig a jól elvégzett munka örömével oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel a sikered hírét!

Jó gyakorlást és kellemes időtöltést kívánok a Tamás napi kvíz kitöltésével!

Üdvözlettel:

Snickey, a Kvízmester

Apoollónia napi kvízmester

Akkor vágjunk bele!

Mit jelent a "Laudator temporis acti " latin szállóige?
Melyik filmben szerepelt Ben Stiller?
Milyen állat a szalagos keresztcsőrű?
Melyik elem vegyjele az Mo?
A képen Franz Sigrist A négy fakultás című műve látható az egri Líceumból Milyen stílusban készült?
Az alábbiak közül mi történt meg a legkorábban?
"Annyi ábrándtól remegett a lelkem,/ annyi könnyű nő mosolyát imádtam,/ most egy dalt neked, ki az éjek éjén/ vélem aludtál." Ki a költő?
Melyik sportág klasszisa Matthias Sammer?
Ki az előadó? "Bent a neved, látlak mindenhol./ Minden perc ma rólad szól./ Arcod belém égett már./ Szép film, ahogy táncoltál."
Ki vagy mi a sifonér?

A KvízKing kultúrmelléklete:

I. Zene:

II.

Vers:

Arany János: Letészem a lantot

Letészem a lantot. Nyugodjék.
Tőlem ne várjon senki dalt.
Nem az vagyok, ki voltam egykor,
Belőlem a jobb rész kihalt.
A tűz nem melegít, nem él:
Csak, mint reves fáé, világa.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Más ég hintette rám mosolyját,
Bársony palástban járt a föld,
Madár zengett minden bokorban,
Midőn ez ajak dalra költ.
Fűszeresebb az esti szél,
Hímzettebb volt a rét virága.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Nem így, magánosan, daloltam:
Versenyben égtek húrjaim;
Baráti szem, müvészi gonddal
Függött a lantos ujjain;
Láng gyult a láng gerjelminél
S eggyé fonódott minden ága.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Zengettük a jövő reményit,
Elsírtuk a mult panaszát;
Dicsőség fényével öveztük
Körűl a nemzetet, hazát:
Minden dalunk friss zöld levél
Gyanánt vegyült koszorujába.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Ah, látni véltük sirjainkon
A visszafénylő hírt-nevet:
Hazát és népet álmodánk, mely
Örökre él s megemleget.
Hittük: ha illet a babér,
Lesz aki osszon… Mind hiába!
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Most… árva énekem, mi vagy te?
Elhunyt daloknak lelke tán,
Mely temetőbül, mint kisértet,
Jár még föl a halál után…?
Hímzett, virágos szemfedél…?
Szó, mely kiált a pusztaságba…?
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Letészem a lantot. Nehéz az.
Kit érdekelne már a dal.
Ki örvend fonnyadó virágnak,
Miután a törzsök kihal:
Ha a fa élte megszakad,
Egy percig éli túl virága.
Oda vagy, érzem, oda vagy
Oh lelkem ifjusága!

(1850. márc. 19.)

III.

Idézet:

Egy kihagyhatatlan Coelho:

Lehullott falevél vagyok, aki azt hitte, hogy örökké él, és aztán úgy halt meg, hogy maga sem tudta, miért. Falevél vagyok, aki szerette a napot és a holdat, sokáig nézte az elhaladó buszokat és a zajos villamosokat, és soha senki nem szólt neki, hogy tél is létezik a világon. Ezek a levelek éltek és virultak, amíg lehetett, aztán egy napon megsárgultak, és a fa megvált tőlük. Nem úgy búcsúzott el tőlük, hogy viszontlátásra, hanem úgy, hogy Isten veletek, mert tisztában volt vele, hogy soha többé nem térnek vissza.

Egy játékos palindrom:

Üresek, amin lélekkel élni ma keserű.
És egy véletlenszerűen kiválasztott:
Az élet olyan, mint egy gyermekingecske. Rövid és általában szaros. (John Vermeulen)
Az idézetekért köszönet a citatum.hu honlap készítőinek!