Kedves Barátom!
Üdvözöllek a KvízKing kvízkosár műveltségi tesztje oldalán!
Mai kvízünk a keleti blokk országaiban gyártott 7,5 tonnásnál nagyobb teherautók témakörében készült.
Elöljáróban egy kis kitekintés: A II. Világháború utáni szűk öt évtized Európa keleti régiójában a gépjárműiparban is külön utat jelentett a nyugati világhoz képest. A keleti blokk országai a kifejlesztett (néha nyugatról átvett) tehergépjárműveiket évtizedekig lényegi változtatás nélkül gyártották, és ezzel egyre növekvő technológiai hátrányba kerültek a nyugati típusokkal szemben. Itt nem igazán számított az üzemanyag-fogyasztás, a környezetvédelem, az esztétika, a kényelem pedig mintha üldözendő igény lett volna.
Ez a helyzet szülte azokat a gépjárműszörnyeket, egyszersmind gépjárműcsodákat (csodabogarakat), amelyek a rendszerváltozás előtt meghatározták közútjaink látványát. Az 1990-es évektől aztán fokozatosan kikoptak az utakról, de azokon kívül, például a földeken, a mezőkön vagy az építőiparban most is sok öreg keleti gép dolgozik.
Ilyen gép volt a Csepel Autógyárban Steyr-licenc alapján készülő teherautó. A legnépszerűbb modellje a Csepel D344 (1961–1975) volt, amely a magyarországi teherautó-gyártás 1975-ös leállítása után is évtizedekig húzta az igát.
Magyarországon a Csepel-éra után a keletnémet IFA (a rossznyelvek szerint a betűszó Ideiglenes Forgalmi Akadályt jelent) volt a középkategóriás teherautók meghatározó képviselője. Aki szerette, nem a gyorsaságáért volt oda!
A csehszlovák autóipar utánozhatatlan remeke a csőrös Tatra T148 volt, amely többek között betonkeverőként, tűzoltófecskendőként, és számos egyéb kivitelben szolgált, daruként pedig ma is fel- felbukkan útjainkon.
Másik zászlóshajó a szögletes karosszériás Liaz volt a Skoda gyárából, amely egy nagyobb méretű IFA-ra hasonlított.
A Praga V3S Magyarországon a szippantós kocsi szinonimája volt, de létezett darusként, műhelykocsiként vagy például rönkszállító kivitelben is. Bámulatosan tudott kúszni-mászni és dagonyázni, viszont a gyári végsebessége alig karcolta a 60 km/h-t.
Harminc év alatt 3,38 milliót gyártottak a szovjet ZIL teherautóból. A V8-as benzinmotor fogyasztása legendásan durva volt, ezért elkezdték később dízelmotorral ellátni.
A tatárföldön készült billenőplatós, jellemzően narancssárga Kamaz ma is gyakori látvány építkezéseken, útépítéseken. A hetvenes évek végén kifejlesztett szovjet modell a keleti blokk egyik legmodernebb teherautója volt. A gyár túlélte a rendszerváltást, és ma is készíti modernizált utódait, amelyek a Dakar-ralin is sokáig verhetetlenek voltak.
Az ukrán szörnyeteg, a Kraz 255 az elsődleges katonai felhasználás mellett civilben is dolgozott, a fővárosban például a sokáig ilyenekkel takarították a havat. 40 literes gázolaj adagjáért cserébe brutális terheket vitt el a hátán (vagy farönköket, panelházblokkokat vontatott), szinte bármilyen terepen.
A Jelcz a lengyel járműipar egyik büszkesége volt, amely kukás és tűzoltó felépítménnyel is készült, de hosszú időn keresztül a Csepel Autógyár a saját modelljeire is a Jelcz fülkéit szerelte fel.
Végül nem feledkezhetünk meg a Rába 831/832 modelljéről, az úgynevezett „Kisrábáról”, amely a legendás gyárigazgató után „Ede” néven lett közismert. Későbbi változata, a „Vasorrú Rába” (becsületes nevén: Rába S-sorozat) kelet-európai mércével szintén sikeres modell volt, a Hungarocamion flottájának jelentős részét a Rába kamionok alkották.
Ezek után teszem fel a kérdést, hogy felismered-e képről ezeket a teherautókat? Merülj el emlékeidben, és vágj bele!
Jó szórakozást!
Üdvözlettel:
Snickey, a Kvízmester
